Írások

A középkorban játszódó novella, mely a Dark Ages: Vampire-hez készült.

Egy EarthDawn csapat kalandozásainak története.

Vampire: the Masquerade novella

World of Darkness novella.

"Elgondolkodtam. Nem ritka ez nálam, néha kitölti az egész napom..."

"..., hogy mi lehet az a Quinotaurus? A quin elem úgy néz ki, mintha az "öt" szóból származna, amiből még nem sok derül ki. A quin szót viszont a Püthagoraszok is használták az anyag elementális formákról alkotott elméletük kidolgozásnánál, méghozzá igen speciális értelemben. Az általánosan elfogadott négy elem - a föld, a levegő, a tűz és a víz - mellet ők egy ötödik elemben is hittek, a kvintesszenciában, valamiben, ami tisztább és finomabb még a tűznél is, valami, ami mindig felfelé törekszik, az anyag, amiből a csillagok készültek. Vajon ez az etimológia arra utal, hogy a Quinotaurus olyan lény, mely a csillagokból érkezett?..."

Ébredtem... A fejemben mintha ezernyi apró, súlytalan, hangtalan kis hangya motoszkált volna. Nem éreztem őket, nem hallottam őket, de tudtam, hogy ott vannak, ott menetelnek az agyam belsejében. A szemem majd leragadt, de igazán nem is éreztem magam álmosnak, inkább fel akartam kelni és indulni... de hová??? Egyáltalán hol vagyok???

Egyedül ülök egy szobában. Félhomály van, a sarkokban sötét, az asztalon álló gyertya lángja imbolyog az enyhe szellőben. Egyedül vagyok és velem csak a rettegés. Az ablakon túl csak a kinti sötét és a fenti felhők mögött ezer és ezer az enyémhez hasonló gyertya lángja ég...

Hideg, csontig hatoló hideg. Orrfacsaró bűz. Vízcsobogás, mely messze visszhangzik. Sötét. Fájdalom, fájdalom a fejemben és amolyan zsibbadás a tarkómon. A földön fekszem. Hol vagyok? És hogy kerültem ide?

Az elsők közt voltam, kik lábukat a Szentföldre betették. Dicsőséget kereső ifjú lovagok, és fanatizmusukban elvakult papok hada sorakozott hátam mögött...Egyikük sem tudta, hogy én Mauricius Encausse meghalni jöttem e földre, hogy imígyen nyerjem el magam, és atyám, a sevillai démonimádó lovag, Paolo Encausse bűnbocsánatát...

A kisfiú még mindig nem aludt el. Már pár órája az ágyába parancsolta anyja, de ő nem bírt elaludni. Nyakig betakaródzott, és tekintetével a szobát pásztázta. Máskor is ébredt már furcsa, megmagyarázhatatlan hangokra, de eddig mindig elhessegette a gondolatot; hogy lehet valaki a szobájában, egy idegen, vagy talán egy szörnyeteg kaparja az ágya alját...

Kellemes virágillat töltötte meg a tavaszi levegőt... Gyönyörű éjszaka köszöntött a városra. A Hold, a hatalmas Hold is mosolygott az égbolton, felhőkarcolók az égig nyúltak, mintha versenyeznének, hogy ki a magasabb...

Tizenöt mérföld. Tizenöt mérföldnyire robbant le utoljára ez a kurva dodge. Városban se semmi, ha kipurcan, mondjuk valami fasza kis nigger lakta szemétdomb kellős közepén...

A Nimer hegyvidékén nagy volt a fagy akkor. De még nagyobb a sötét. A fák lombján nem hatolt át a hold egy apró fénysugara sem! A három favágó magára marad a sötét, hideg rengetegben...

World of Darkness - Hunter: The Reckoning játékosoknak készült hangulatcsináló novella.