Betöltés/frissítés folyamatban. Kérlek légy türelememmel!
 
Silverfang
egyik legfrissebb kép
Black Saint
egyik legfrissebb kép
Get of Fenris
egyik legfrissebb kép
Cyberpunks
egyik legfrissebb kép
"Ma felhoztának nekem három leányt az faluból és én meghágatám őket szilaj csődörömmel és vérüket szívom az ajkukon át, és azon vérben megferedék."
- Báthory Erzsébet -

A Sötét Doktor

kezdőkép FőKategória Szerepjátékos Feltöltő
avatár
lordmorgan
Készítő
avatár
lordmorgan
AlKategória WoD - Vampire
Kapcsolódó link -
Letöltések/nézettség 2
Letöltési/nézettségi szint
Feltöltés dátuma 2010.03.16.
Legutóbbi letöltés/megtekintés 2010.04.05.
Legutóbb szerkesztette Edorn ikon

A szoba díszei egy király lakosztályával vetekedtek, a falakról vastag kárpit plédek lógtak le, a padlót perzsáiból hozatott méregdrága szõnyegek borították. Az ablakot vastag brokát függönyök fedték, végükön arany súlyok lógtak. A szoba közepére egy nagy ágyat állítottak, vörösfenyõbõl faragva a legújabb divat szerint, ezen is a legdrágább selyem lepedõk - amik egészen Kínából érkeztek idáig - takartak egy vékony törékeny lány hófehér testét. Még az orvostudományban legjáratlanabb ember is azonnal látta hogy szörnyû láz gyötöri. Homloka tiszta verejték, haja csatakos ajkai lilák, és folyamatos hidegrázása van. Bárki megmondhatta volna róla már csak órák kérdése mikor vágják el a párkák élte fonalát.

Az ágyat hárman állták körbe. Az apa kinek a szomorúság meggyötörte arcát. Az anya ki már véresre sírta szemeit. Végül a doktor, aki ismét csak lemondóan megrázta fejét.

- Nem tehetek már érte semmit, mindent megpróbáltam. - suttogta, nehogy a lány is meghallja szavait - Tudományom végére értem itt már csak isten segíthet.

Összeszedte orvosi eszközeit és szép csendben elhagyta a szobát. Lesétált a lépcsõn az elõcsarnokba, és leült egy székre hogy megvárja a ház urát.

Az apa gondterhelten nézett a lányára, majd rápillantott feleségére és újra egy gondolat ütött szöget a fejébe. Még mielõtt szavakba önthette volna, a felesége megelõzte.

- Hívjuk ide! Õ biztos tud segíteni! - szólt elcsukló hangon az asszony - NEM veszíthetem el egy...

- Hallgass Asszony! - csattant fel a férj - Õt nem vagyok a hajlandó a házamban fogadni! Már küldtem levelet Németország legjobb orvosának bármelyik nap megérkezhet.

- A lányunk bármelyik órában meghalhat. - itt végleg elhalkult az anya hangja és kitört belõle újra sírás.

Az apa csak meredt maga elé és nem tudott erre mit mondani. Igaza van a feleségemnek ha nem szólunk Neki, a lányunk nem biztos, hogy kibírja addig még az orvos megérkezik. De pont Tõle kérni segítsége? Ki tudja milyen sátáni praktikákat ûzhet. Lehet hogy megrontaná a lányunkat. Nem engedhetem, lelkét a sátán eme fattyának a kezébe.

Az anya még mindig könnyeivel küszködött, törölgette szemét. Az én kicsi lányom, nem lehet így vége az életének, nem ûzhetnek ilyen csúf tréfát velünk az istenek. Meg kell gyõznöm a férjemet hogy hívjuk ide Õt, bármit megadnék azért hogy a lányom újra éljen és egészséges legyen.

- Legyen meg a sors akarata - szólalt meg végül a ház ura mintha meghallaná felesége gondolatait - hívjuk ide. Lássuk Õ képese arra amire többi doktor nem. - Lemondóan felsóhajtott. Mi lesz az árra ennek tettnek. Megéri a lányom élete a lelkünket?


Besötétedett, ahogy a szóbeszéd is tartotta, Õ - vagy egyéb nevein mint Sötét doktor, Halál Küldötte, Sátáni ivadék és még vagy egy tucat név amit az emberek ráaggattak, örömükben vagy bánatukban - megérkezett.

Pontban éjfélkor három halk koppantást lehetett hallani az ajtó felõl. Az ajtónálló szolga már ugrott is - ahogy ura parancsolta - a jövevénynek nem volt szabad egy percet sem kint idõznie.

Az ajtó feltárult és egy magas fekete csuklyába burkolózott alak lépett be, köpenye szegélye ezüsttel volt kivarrva arcára árnyék vetült, kezét a legfinomabb szarvasbõrbõl készült kesztyû fedte. Mögötte egy fiatal hófehér bõrû egyszerû tunikát viselõ lány lépett be, egy majd akkora ládát cipelve mint õ maga.

A szolga csak rápillantott a sötét doktorra - már azelõtt tudta hogy õ az mielõtt ajtót nyitott volna neki - és meghûlt az ereiben a vér. Olyan erõteljes és sötét erõ áradt ebbõl a kámzsás alakból, amit csak nagy nehezen küszködve bírt elviselni. Majdnem elszaladt félelmében.

- A ház... - itt egy nagyot nyelt, hogy sikerüljön hangja remegését megakadályoznia - A ház ura már várja kegyelmedet.

A szolga legnagyobb megdöbbenésére nem a doktor szólalt meg hanem a lány, kedves mégis parancsoló hangon.

- Vezess elé minket!

- Igenis kisasszony.

A szobába minden ceremónia és protokoll nélkül léptek be, az ajtónyitó már épp tiltakozni akart mikor a doktor egyetlen pillantásával beléfojtotta szót. Mindezt olyan eredményesen tette, hogy rémülten roskadt a földre és görcsösen kapott a szívéhez.

Az apa és az anya felkapták a fejüket és döbbenetükben még köszönni is elfejtettek. Elõször a ház ura tért magához, de mire érdemben reagálhatott volna a doktor és szolgája belépésre, Õ már a lány mellett is volt. Az egész szobát belengte valami megmagyarázhatatlan lemondás valami meghatározhatatlan elmúlás, a Halál elõszele.

A lány aki a ládát hozta már el is kezdte eloltogatni a lámpásokat és a gyertyák jelentõs részét, alig néhányat hagyott égve. A szobában eddig sem volt valami világos de most szinte sötétbe borult, az árnyékok is megnyúltak az egész szoba egyre kísértetiesebb helyet kezdet nyújtani. Valahogy hûvösebb is lett, mintha már az ember lehelete is meglátszódott volna. A ház úrnõje fázósan húzta magára kendõjét.

- Mentsd meg a lányunk és bármit megadunk neked. - sírta el magát újra az asszony.

- Bármit? - hangzott azonnal a kérdés a lány szájából.

- Bármennyit is kérsz a szolgálataidért azt kifizetjük neked. - sóhajtott fel az apa.

- Õ nem fogadok el pénzt. - a doktor követõjének hangja betöltötte az egész szobát - Szolgálatai ára egyénenként változik és sosem fizethetõ meg anyagi javakkal.

- Akkor mit kérsz tõlünk a lányunk gyógyulásáért? - sírt fel újra az anya.

- Életet az életéért.

- Ez most mit jelentsen? - csattant fel az apa. - és mért ez kis szolga beszél helyetted? Sötét praktikáidhoz nem vagyok hajlandó eladni a lelkünket!

- A lelketek nem kell. - a lány hangjából mintha kuncogást lehetett volna kihallani- A kérdés az mennyi életet ér meg nektek a lányotok? Hármat - Hatot? Hány embert áldoznátok fel érte? Mondjatok egy számot lássuk elég jó e az ajánlatotok.

Mindkét szülõ elsápadt erre egyikük sem számított. Talán tényleg nem túloztak a pletykák. A doktor emberek életével, vérével hosszabbítja meg sötét létét éjrõl éjre.

Ezt az arcátlanságot a házamban a lányom halálos ágyánál nem tûrhetem tovább! Gondolta az apa de elég volt a szenvedõ, láztól gyötört lánya arcába néznie, hogy ne mondja ki hangosan a gondolatait.

- Négyet!

Ezzel a kijelentésével az anya mindenkit meglepett a szobában, legfõképpen saját magát. Az apa még csak tiltakozni sem bírt, bele sem mert gondolni ennek mi lesz a vége. Csak reménykedhetett, hogy ki tudják játszani a doktort vagy tudnak kötni egy új alkut. De legbelül érezte, a feleségének ez kijelentése erõsebb bárminemû szerzõdésnél vagy bármilyen papírnál. Innen már nincs visszaút eladták a lelkük a sátánnak.

A doktor csak bólintott belegyezõen, a segítõje felé fordult és intett a kezével

- Most kérem távozzanak, a doktor meg vizsgálja a lányt és elkészíti a neki megfelelõ orvosságot.

- Nem vagyok hajlandó kimenni! Végig fogom nézni hogy mit tesz a lányommal. A feleségem is itt fog maradni.

Erre egy újabb bólintás volt a válasz, bár a szemei veszélyesen felvillantak a gyertyák fényében.

- Ahogy óhajtják. Ebben az esetben kérem ne szóljanak közbe és nem próbálják megakadályozni bármit is tesz a doktor, ellenkezõ esetben a ránk esõ részt semmisnek tekintjük, viszont a követeléssel továbbra is elõ fogunk állni.

A doktor követõje a láda felé fordult kinyitotta és különbözõ üvegeszközöket fém tárgyakat késeket vett ki belõle. Furcsa kinézetû fiolákat, üvegcséket amiben érdekes színû és állagú folyadékok voltak.

A doktor levette kesztyûjét és óvatosan megérintette a lány homlokát, az abban a pillanatban összerándult mikor a doktor hozzá ért és mintha még jobban elkezdett volna vacogni. Óvatosan kinyitotta a lány száját és megnézte a torkát, csak egy szemöldök rándulás volt rá a reakciója. A szemeit is széthúzta, majd meghallgatta légzését. Odaintette magához a segédjét és nagyon halkan belesúgott a fülébe. Bólintott, elvett egy fémtálat, egy apró vékony kést és néhány furcsa folyadékot tartalmazó üvegcsét. A doktor a fémtálba öntött némi folyadékot az üvegcsékbõl majd a lány ujját épphogy megvágva belecsepegtet némi vért a tálba azt pedig jó alaposan elkeverte.

Az apa már ugrott volna, hogy tiltakozzon lánya vérét folyatni, így sincs ereje. Mikor a doktor következõ tette földbe gyökereztette a lábát. Fogta és saját ujjába belevágta az éles kést de nem finoman mint a lányéba hanem erõsen mélyre egészen csontig. A doktor ujjából pedig valami nagyon sötétvörös inkább már fekete vér kezdet szivárogni aztán egyre erõsebben folyni majd egy varázsütésre elállni. A szeme láttára zárult össze a seb a doktor ujján.

Az anya halálra vált arccal meredt a jelentre. Már kezdte érteni hogy mibe keveredett. Innen már nincs vissza út. Eladták a lelküket az ördögnek, a lányukat pedig megmérgezték, az ördög szolgája lesz egész életében.

A tálat szinte tele töltötte a vérével a doktor. Ezt még alaposabban elkeverte mint az elõbb. Egy kortynyit a lány szájába erõltettet. Majd a maradék folyadékot beletöltötte egy üvegcsébe. Majd oda intette segédjét és halkan a fülébe súgott.

- Reggel, délben és este adjanak neki egy- egy kortynyit, egészen addig még el nem fogy a szer. - a segéd hangja ismét betöltötte a szobát - Mellékhatásként megváltozhat a viselkedése de ez idõvel el fog múlni. Majd értesítjük hova és mikorra kérjük a fizetségünket.

A lány összepakolta az eszközöket majd a hátára véve az ormótlan ládát elindult kifelé a doktor után. Köszönés és egyéb protokoll nélkül hagyták el a házat. A szülõknek a döbbenettõl és a félelemtõl erejük sem volt megszólalni, nemhogy megmozdulni. A sötét csöndes éjszaka elnyelte lépteik zaját.



pdf megnyitásához ajánljuk: Adobe Acrobat Reader ikon


Utolsó 25 hozzászólás

#244 REVAN 2010.03.24., 10:51

Néha megfeledkeztél a napszakról, pedig az elég fontos és látványos lesírást adhat, és elõteremti a felélem alapjait.

Illetve lehetett volna vmi keményebb effekt is a doki véradásánál, de ez is megfelelt.

Egy jó kis novella, csak így tovább!

#243 Edorn 2010.03.17., 18:52

Illetve jó karakterötletet adtál vele középkorhoz, vagy ókorhoz...

#242 Edorn 2010.03.17., 16:36

Tetszett, bár volt benne pár helyesírási hiba, illetve vesszõhiány... (az egyértelmû elgépeléseket, helyesírási hibákat javítottam, de a vesszõproblémát nem piszkáltam meg publikáláskor)

Összes hozzászólás (hamarosan)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned! Ha még nem regisztráltál, itt teheted meg: regisztráció
DarkRPG (2004-2008)